Kerti teendők március elején

Olvasási idő: 11 perc

Miután megterveztük a hideg időben ablakpárkányból ábrándozva az idei veteményünket, gyümölcsös és virágoskertünket, elkezdhetjük a konkrét munkát.

Lássuk el a talajt tápanyagokkal

Szórjuk ki a komposztot, vagy növényeinknek megfelelő műtrágyát február végétől március elejéig. A trágyázás célja, hogy a gátló, nem kívánatos szerves anyagokat lebontsuk, megőrizve a talaj termékenységét, segítve a hasznos anyagok termelését. A tavaszi időszakban a virágoskertnek van a legnagyobb szüksége a tápanyagpótlásra, ezért elsősorban erre szánjunk időt február végén, március elején.

Veteményezésre fel!

Ha már nagyon várjuk a tavaszt, akkor megkezdhetjük a veteményezést is. A korai zöldségeket, mint a zöldborsó, sárgarépa, sóska, spenót, vöröshagyma, petrezselyem és fejes saláta elvethetjük, amint kiengedett a fagyott talaj. Ezek a magok jól tűrik az átmeneti talaj menti fagyokat, és a csírázásukhoz nem szükséges a magas hőmérséklet. Ügyeljünk rá, hogy a nagy szemű magokat mélyebbre, 5-6 cm-re vessük, az apróbbakat elég 2-3 cm-re. A borsót elvetettem már én is egy hete, kétféle korai fajtát.

Gondoskodjunk a palántákról

Ezentúl február végén elkezdhetjük a palántanevelést is. Ha szeretnénk a kertünkben tavasszal salátát, karalábét, fejes káposztát, kelkáposztát, retket, padlizsánt, karfiolt vagy brokkolit palántázni, ezeket elvethetjük cserépben, és nevelhetjük őket egy napfényes ablakban, amíg elérik a kiültethető kort. Találtam egy nagyon szuper eszközt (lehet felfedeztem a kanálban a mélyedést), amivel palánta kockákat lehet készíteni (Földkocka készítő szett – Adri táncoló virágai), így nem szükséges több száz tejfölös poharat összegyűjteni, elég a kis kockákat egy tálcára tenni. Nekem belefért 40 db palánta egy műanyag ételes dobozba.

Miért kell vesződni a palántázással?

Régen a legtöbb kertbe csak egyszerűen kiszórták a magokat a földbe és azok a csapadék és napfény hatására kikeltek.

Nos, ezt te is megteheted, ha pontosan tudod mikor milyen lesz az időjárás, és mennyi csapadék várható, hiszen a mai időjárásunk kissé a feje tetejére állt. Van, hogy tavasszal egy hónapig semmilyen csapadék nem esik, majd hirtelen lezúdul egy nagyobb mennyiségű eső, de az is előfordul, hogy a 20 fokos tavaszi meleg után, áprilisban még jön egy erős lehűlés hóeséssel egybekötve. Ezektől a szélsőséges időjárási körülményektől, bizony az egész növény állományod odaveszhet.

Ha viszont lépésről lépésre végigviszed a palántanevelést, április végére vagy május elejére erős és edzett palántákat tudsz kiültetni a kertbe, ráadásul nem kell pénzt költeni kifejlett palántákra! A kertészetben pár száz forintos vetőmagokból nagyon sok palántát tudsz előállítani.

Palántázási kisokos

• Palántáknak nevezzük azokat a növényeket, amelyek a tenyészidejük első részét nem végleges helyükön, hanem nevelőágyásokban, hidegházban, vagy védett helyen töltik. A palánták állománysűrűsége sokkal nagyobb, mivel a kis növényekből még sokkal több elfér egy helyen, ám később, ahogy a palánták növekednek, egyre több helyre lesz szükségük.

A folyamat, ahogy a magból palánta lesz:

• Magvetés, amikor a magokat elszórjuk egy ültető közegbe.
• Magoncok, amikor a magokból kikelnek az apró kis növények és megjelennek az első levelek. Ezeket kell tűzdelni.
• Palánta, amikor a növények elérik a két-három leveles állapotot, itt kell őket palántázni külön cserépbe, végül kiültetni a kertbe.

A palántázás folyamata több féle is lehet, íme, 5 változat:

• Sűrű magvetés -tűzdelés-cserepezés-palántázás
• Sűrű magvetés- cserepezés-palántázás
• Sűrű magvetés- tűzdelés-palántázás
• Vetés cserepekbe-palántázás
• Ritka magvetés-palántázás

Tűzdelés

Az a folyamat, amikor a kis magoncokat először átültetjük egy nagyobb cserépbe, vagy ültető edénybe. A tűzdelést kb. két hetes korban érdemes elvégezni, akár egyesével, de 5-6 magoncot is át lehet ültetni egy kisebb cserépbe.

Cserepezés

Itt már a nagyobb két-három leveles palántákat ültetjük át cserepekbe, amelyek lehetnek műanyagból vagy agyagból készült ültető edények is.

A sűrű magvetést általában a kisebb apró szemű magoknál szokták alkalmazni, itt egy területen sok magot szórunk el, majd kb. 2-3 hetes korban áttűzdelik a magoncokat. A ritka magvetésnél már eleve egy nagyobb cserépbe szórják el a magokat, amelyek a kiültetésig ebben a cserépben maradnak, magoncként és palántaként is.

A magvetéshez és a magoncok neveléséhez egyaránt használhatunk műanyag szaporító ládákat, hajtató tálcákat, tojástartókat, vagy tőzegcserepet, a palántaneveléshez, már érdemes kisebb méretű cserepeket használni.

Kertészeti áruházban kapható speciális magoncnevelő láda is, amelyben egy lefelé keskenyedő mélyedéseket alakítanak ki a gyártás során, és a tálca alja ki van lyukasztva, hogy a felesleges víz el tudjon távozni. Itt mindössze annyi a dolgunk, hogy megtöltsük talajjal a ládát, majd egy hurkapálcika segítségével kis lyukat fúrjunk az egyes kockák közepébe és óvatosan áthelyezzük a magoncokat az ültető közegbe és betakarjuk földdel. Ezekben a magoncnevelő ládákban két-három leveles állapotig érdemes a palántákat gondozni, majd egyesével át kell őket ültetni a cserepekbe, ahol kiültetésig, mint palántákat gondozzuk tovább.

 A palántanevelés környezeti igényei egyes fajtáknál eltérő lehet, de arra minden esetben érdemes figyelni, hogy elegendő fény legyen a palánták számára, mert egy fényszegény környezetben a palánták felnyúlnak és erőtlenek lesznek.

Egyes zöldség fajták pl. nehezen tűrik az átültetés, és a palántázást, így ezeket érdemes helybe vetni, amikor már elmúltak az éjszakai fagyok, ilyenek pl. a kabakosok közé tartozó zöldségfélék, mint az uborka, a dinnye, vagy a spárgatök. Ezért ezeknél a magvetést már rögtön cserepekbe érdemes elvégezni, majd innen ültetjük ki a palántákat az ágyásokba.

Miyen a jó palánta?

• erős,
• zömök föld feletti résszel és
• egészséges fehér dús gyökérzettel rendelkezik.
• Azok a palánták, amelyek gyenge gyér gyökérzettel rendelkeznek, nehezen indulnak majd fejlődésnek a kiültetés után is, és gyengébb termőképességekkel fognak rendelkezni.

H ol gondozzuk a palántákat kiültetésig?

• Erre a célra ideális lehet tavasszal egy fóliasátor (A kertészetekben ma már több kis méretű hobby fóliasátor és mini melegház is kapható, amelyek alkalmasak a palánták szabadtéri termesztésére, így védve őket az éjszakai fagyoktól.),
• egy hidegház,
• a lakás egy jól megvilágított része is megfelel.

Amennyiben ilyen fóliasátorban szeretnéd a palántákat gondozni, fontos odafigyelni a helyes öntözésre, vagyis csak délelőtt locsold a palántákat, éjszakára nem szabad a talajnak túl nedvesnek maradnia, és nem szabad túlzásba vinni a pátyolgatást sem. Az erős és edzett palánta titka az óvatos locsolás és bátor szellőztetés.

A palánták edzése

Akármilyen környezetben is nevelgeted a palántáidat tavaszig, amikor kint már 10 fok fölé emelkedik a nappali hőmérséklet tartósan, ideje edzésre vinni a palántáidat.

Ha ugyanis az eddig védett, és optimális körülmények között tartott palántáid hirtelen kiültetnéd az ágyásokba, nagyon sok károsodás érheti őket.

Ezért fontos, hogy a kiültetés előtt egy vagy két hétig szépen lassan fokozatosan szoktasd hozzá őket a kinti körülményekhez. Ha fóliasátorban vagy melegházban tartottad őket, akkor nincs más dolgod, mint napról napra emelni a szellőztetés idejét. Ha pedig lakásban tartottad őket, vidd ki nappal a szabadba levegőzni a palántákat, először csak egy-két órára, majd egy fél napra, végül már csak éjszakára kell újra bevinni őket egy védett helyiségbe.

Zöldségek a kiskertben

Ha zöldségeket szeretnél a kertedbe ültetni, érdemes palántát nevelni pl. a paprikából, paradicsomból, káposztából, karalábéból, fejes salátából, zellerből vagy karfiolból.

Ezek közül március közepén kerül sor a korai káposzta félék, a fejes saláta, és a póréhagyma palántáinak az ültetésére, április végén, május elején pedig a többi meleg igényes zöldeket érdemes kiültetni, legkésőbb a paprika mehet ki az ágyásokba.

A palántát olyan mélyen kell elültetni, ahogy a palántanevelő edényben el volt ültetve, ez alól kivétel a zeller és a fejes saláta, mert ezeket csak a gyökerek mélységéig szabad elültetni, míg pl. a paradicsomot, és az uborkát mélyen kell elültetni, mert ezeknek a szára is képes begyökeresedni.

A paradicsom palántát fontos mélyre ültetni, főleg ha a palánták egy kicsit már megnyúltak, nagyon gyorsan helyre jönnek így a növények.

A palántázást okvetlenül kövesse egy alaposabb öntözés, de ne sokkoljuk a növényeket nagy mennyiségű hideg vízzel, inkább csak a talajt iszapoljuk be a növények körül. Érdemes a palántákat úgy számolni, hogy még a kiültetés után is lehet veszteség, így ezeket később pótolni kell, akár szabadföldi magvetéssel, akár kertészetben vásárolt kész kifejlett palántákkal.

A kiültetett palántákat érdemes rendszeresen gyomtalanítani, és tápanyagokkal ellátni, valamint ha szükséges takarással tudjuk még az éjszakai fagyoktól védeni őket.

Gondoljunk gyep egészségére is!

A tél nem kedvez a fűféléknek, nem kapnak elég fényt, és a sok csapadék miatt terjedni kezdenek köztük a mohák és a gombák, ezért fontos, elvégezni a gyepszellőztetést. Gereblyézéssel eltávolíthatjuk az elhalt növényi részeket. Ezek télen egy filcréteget képeznek, amelyek gátolják a füveket abban, hogy tápanyagot és nedvességet vegyenek fel a talajból. Erre a célra megfelelő lehet egy fűgereblye alapos használata, egy kifejezetten erre a célra tervezett gyepszellőztető gereblyének, vagy gépnek az az előnye, hogy rést nyithatunk vele a talajban is, segítve ezzel a gyep fejlődését. Így biztosan szép zöld pázsittal örvendeztet meg minket tavasszal az udvarunk.

Ne feledkezzünk meg kertünk lakóiról sem! 

Ahogy vége a télnek, sokan elteszik a madáretetőket a következő téli időszakig, pedig a természet még nem éledt fel annyira, hogy madaraink kellő eleséget találjanak a szabadban. Ebben az időszakban a korán fészkelő madaraknak a legnehezebb a dolguk, és van a legnagyobb szükségük a táplálékforrásokra. Mivel ez főként a magevőket érinti, érdemes továbbra is magokkal, almával feltölteni az etetőket még április elejéig is. Érdemes lehet kertünk óvása érdekében is folytatni az etetést: mivel tavasszal kevés a mageleség, a madarak rászoknak a rügyevésre. Ezt megelőzendően tehetünk az etetőbe csírázott kölest, vagy tyúkhúrt, esetleg sárgarépát, amely sokkal csábítóbb lesz a madarak számára, mint a kertünkben kipattanó rügyek.

Lemosó permetezés

Mivel évről évre egyre több kártevővel kell szembenézniük a kertészkedőknek, ezért a tavaszi lemosó permetezésre is érdemes felkészülni. Most érdemes elvégezni a lemosó permetezést. A hatóanyagokban nincs változás: réz (válasszuk a legtöbb gombára, baktériumokra), kén (lisztharmatra és gyérítő hatással atkákra) és olaj (rovarokra, atkákra) vagy ezek kombinációi. A talaj mikroszervezeteit a réz, az olaj de a tömény kénes oldat is károsíthatja, ezért meg kellene akadályozni a tömény permetlé lecsorgását a talajra. Nehéz feladat, hiszen a lemosást éppen hogy bőséges lémennyiséggel, áztatásszerűen kell elvégezni. Érdemes fóliát teríteni a kezelés idejére a fa alá a szennyezés kivédésére. A réztartalmú gombaölők közül, sokan még mindig a klasszikus réz-szulfátra (rézgálicra) esküsznek, pontosabban az ebből készített bordói lére. A réz-szulfátot ( a rézgálicot avagy a kékkövet) már csak lombtrágyaként szerezhetik be, de számos, mésszel már a gyárban összekevert változatban is megvásárolható: Bordói Por, Bordói Extra, Bordóilé Neo SC, vagy a Bordóimix DG, Cuprogard DG, stb. Sok éve használjuk a rézoxiklorid hatóanyagot. Ebből készül a Rézoxiklorid 50 WP, Montaflow, Rézmax, Astra Rézoxiklorid, Neoram 37,5 WG,  Cuprosan 50 WP, Rézmax micro 63 WG, Rézox, Cuprosan 50 WP, Badge SC és WG, Coprantol Duo, Cupablau Z 35 WP, Cuprosin 35 WG és Progress, stb. A fenti hatóanyagok mellett néhány éve megjelentek új molekulákat tartalmazó, nagyon finom őrlésű rezek is. Lassabban bomlanak, tovább védik a növényeket és nagyobb levélfelületet képesek lefedni. A rézhidroxid hatóanyagból gyártják a Champion WG és 2 FL és Gold, Champ DP, Copac Flow, Copernico HiBio, RezErv, Funguran-OH, Kocide 2000, Vitra Rézhidroxid, Joker 77 WP, Jolly 77 WP, Hydrostar stb. szereket. Kiváló esőállósággal rendelkeznek. Többségüket nyáron is felhasználhatjuk, nagy előnyük, hogy csonthéjasokban is engedélyezettek (őszibarack kivételével). Már nem perzselnek mint a fent felsorolt „régi” rezek. A  tribázikus rézszulfátot tartalmazó Cuproxat FW lemosás után csonthéjasokban, sőt az őszibarackban is engedélyezett tafrinára. Azért érdemes permetezési próbát végezni, az engedély szerint ősziben sziromhullás, levélperzselés előfordulhat. Rezes szereink esőállóságát növelhetjük a Silwet Star tapadásfokozó hozzáadásával.

A kéntartalmú hatóanyagok közül lemosásra a poliszulfidkén hatóanyag egy fokkal jobban bevált, mint a „nyári” kénkészítmények. Egyedül a Tiosolban találhatjuk ebben a formában a kenet. Jelenleg bórtartalmú lombtrágyaként kapható, csökkentett kéntartalommal. A lenti kombinációkban is poliszulfidkén található.

Ahol a törzsön, ágakon áttelelő állati kártevők ellen kell védekezni (pl. egyes pajzstetű, levéltetű, moly és atka fajok) ott jöhetnek a jól ismert olajok: Vektafid A, Biola-Agro, Catane, Grounded, stb. 

Források: edenkert.hu, hellovidek.hu, kertvarazsmagazin.hu