„Együtt kezdtük, együtt is fejezzük be!”
Az első mozink 2,5 éve volt. Akkor mindenre felkészültek voltunk, csak a hangot felejtettük el és azt, hogy nyáron későn sötétedik. Se kép, se hang. Persze csak egy rövid pillanatig, hiszen a diósdiak megoldanak mindent. Kaptunk a szomszédból hangfalakat, és idővel a nap is lement. Mindenki gazdagabb lett egy közös élménnyel, meg pár száz szúnyogcsípéssel. Azóta már több kertmozit is tartottunk, ráadásul majdnem mindig másik „kertben”. Volt mozink a Gárdonyi-kertben, fent a kutyafuttató tetején, de még a kocsma teraszán is.
A 6. mozink (Együtt kezdtük) kapcsán elmondhatjuk, hogy tanultunk az elsőből. Januárban egyetlen szúnyog sincs, a pincében mindig sötét van és a gyengécske projektor helyett egy igazi mozis vetítőgépünk volt tegnap este. A masina önmagában megérne egy posztot az áramigényével, a hőelvezető kéményével, és a méreteivel. Kicsit (igazából nem kicsit) abszurd látvány volt egy ilyen gigantikus masina a pici pincében a 2 méteres vászonhoz, hiszen a 10 000 lumen elég lett volna ahhoz is, hogy a templomtorony tetejére vetítsünk.
Az első mozinknál a közösség segítsége megmentette az eseményt. Már ezt rendszerszintre emeltük, ez lett az „üzleti modell”. A mostani alkalomhoz a DiDi a szervezést adta, összetereltük a szálakat. De a pincét, a filmet, a technikát, a borokat, sőt még a székeket is diósdiak adták be a közösbe. Volt, aki pénzt adott, esetleg kapcsolati tőkéjét dobta be, mások meg pakoltak, kukoricát pattogtatottak vagy teát osztottak. Így vagy úgy, de egy kicsit mindenki hozzájárult.
A végeredmény telt ház. Annyira sokan voltunk, hogy a sváb zserbók koronázatlan királynőjének már csak asztalon jutott ülőhely, és néhányan meg a végig állták a filmet. A vetítés után a film rendezője, Kerékgyártó Yvonne osztott meg velünk érdekes háttérinfókat és kitartóan (sőt lelkesen) válaszolt az összes kérdésre. Irodalomórán gyakran hangzott el a kérdés, hogy mire gondolt a költő. Nos, mi most közvetlenül a rendezőtől kérdezhettük meg, hogy mire gondolt. (Egész más élmény volt, mint Erzsike néni homályos magyarázatai általános iskolában.)
Igazán remek programot dobott össze magának a falu. Jó volt látni, jó volt a részesének lenni.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.