Műanyag égbolt – PinceMozi

Olvasási idő: 6 perc

Animációs posztapokaliptikus sci-fi. Egész estés nagyjátékfilm. Elgondolkodtató, székhez szegező, benned tovább gyökerező. Magam sem gondoltam volna, hogy lehet ilyen is egy „rajzfilm”. Vendégünk Sipos Levente – compositing supervisor. A rendező-páros Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta épp Los Angelesben vettek részt az Annie Adwards gálán.

Egy állatok és növények nélküli nem túl távoli jövőben, ahol az emberiség túlélésének kegyetlen ára van, egy férfi minden szabályt áthág, hogy megmentse a felesége életét.

Műanyag égbolt lszinopszis

Ez a film is egy kívánság teljesítés volt, úgy mint a Larry tavaly, ifjabb generációtól érkezett a kérés, hogy ezt a filmet szeretné, mert témája és maga a technika is érdemes megismerésre, tovább gondolásra. Szerencsére Yvonne is úgy látta, hogy ezt az alkotást a diósdi törzsközönség is díjazni fogja. Így is lett.

Röviden a történetről – már amennyire ez lehetséges

2123 a világégés után, Budapest vagyis csak Pest, az utolsó bástya, műanyag égbolt. Kiszáradt Balaton, ahol a titokzatos telep működik. 18000 nap ennyi jut, hogy kihozd magadból a legjobbat. Ezután köteles vagy beszolgáltatni tested a kormánynak, hogy gazdatestként szolgáljon egy növénynek, ami az emberek egyetlen táplálékát jelenti – így szolgálod a közösség túlélését. Nóra és Stefán házasok, elvesztették gyermeküket. Nóra a korai beültetés mellett dönt. Stefán ezt nem tudja elfogadni … itt folytatódnak a dilemmák, eddig is volt, de innentől csak szaporodnak a fejekben a kérdések. Menekülés, felégetett Miskolc, a Tiszai pályaudvar… egészen hátborzongató.

Műanyag égbolt egy olyan sci-fi film, amely az érzelmeinkre hatva, brutális őszinteséggel meséli el két ember kapcsolatát és mutat be egy 100 évvel későbbi, magyar disztópiát. Nem akar szépíteni, nem sulykolja a nézőbe a válaszokat, felkavar és elgondolkodtat emberi mivoltunkról. Méltó módon megállja a helyét a nemzetközi sci-fi alkotások közt is – és reméljük, nem ez lesz az utolsó, remekbe szabott magyar animációs film. A fákra pedig a film megnézése után egy ideig biztosan más szemmel fogunk tekinteni.

Forrás: ROBORAPTOR.HU

A háttérről

A film alapötlete még 2016-ban került be a Filmalap inkubátor programjába. Hamar kiderült, hogy ez a támogatás sajnos nem lesz elég. Ez még a tervezési fázis volt. Így kerestek partnereket ahhoz, hogy a film valósággá váljon. Magyar Nemzeti Filmintézet, a Szlovák Audiovizuális Alap, az Eurimages és az RTVS, a szlovák közszolgálati televízió segítségével. Producerként Sipos Orsolya és Fülöp József a SALTO Films (Magyarország) és Juraj Krasnohorsky az Artichoke (Szlovákia) képviseletében működött közre. Így is hihetetlen leírni, hogy a végső költségek mintegy 2,5 millió eurót tettek ki. (és még íyg sem hatalmas a költségvetés).
A rendező páros 7 éven keresztül dolgozott, hogy az alkotásukat a nézők is élvezzék. Bár hosszú időnek tűnhet, egyáltalán nem ritka, hogy egy animációs nagyjátékfilm ilyen hosszú időn keresztül készül.
Sipos Levente a folyamat „utolsó” fázisában vagyis a végső 2 évre csatlakozott a csapathoz.

Vendégünk Sipos Levente – Compositing Supervisor

Sipos Levente, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Média és Design Intézetének adjunktusával beszélgettünk vasárnap este.
Hogyan készült a Műanyag égbolt: sok részből áll, különböző forrásokból érkeznek az összetevők, kicsit varázslatos boszorkánykonyha egy kívülállónak! Van háttér, van környezet, vannak karakteranimációk, ezek lehetnek 2D vagy 3D forrásból. Ezt a sok-sok összetevőt kell egy jelenetté, képpé összefűzni – mind más-más munkatársaktól érkezik. A Compositing Supervisor megtervezi a folyamatot, és kitalálja, hogy ezeket az elemeket hogyan illesszék össze. Ezenkívül a kompozitor gyakran maga is belenyúl az elkészült részletekbe, akár az árnyékolásba vagy a fényelésbe, hogy a végső jelenetek összeálljanak.
Levente elmondta, hogy például a nagy stúdiókhoz képest feleannyi képet használtak egy másodpercnyi filmhez. Míg előbbi 24 frame/sec a műanyag égbolt esetében ez helyenként 8, de inkább 12 frame/sec. Ha ennél kevesebb lenne akkor stroboszkóp hatása lenne a jeleneteknek. Levente elmesélte, hogy valahol nagyon ijesztő volt a covid idején világvége filmet készíteni, ugye a gondolat teremtő ereje. Ő fél éven keresztül egyedül dünnyögött a stúdióban míg mindenki más otthonról dolgozott. A miskolci lakótelepet 3D modellezéssel hozták létre. Fantasztikusan élethű vízesések és fodrozódó tengerszem, egy szlovák fiatalembernek köszönhető.

Mi a feladata egy animációban a színészeknek? Kik alkotják a stábot?

Bizony ez a film egy különleges technikával készült. Rotoszkópos technikával. Ez azt jelenti, hogy a jeleneteket leforgatták (díszlet nélkül) és animátorok és képzőművészek átrajzolták kockáról kockára a filmet. Realisztikus hatása van, a mimika és a gesztusok is teljesen átjönnek a vásznon. Természetesen, van lehetőség a változtatásra, így Schell Judit haja változott vagy Szamosi Zsófia babapocakja sem látszik az animáción. Hegedűs D. Géza pedig frenetikus, mondjuk elég megosztó is a szerepe.
Természetesen az elkészült alkotást utószinkronizálják. A film viszonylag kis animátori stábbal készült összesen 20 fővel, de sok volt a személycsere, mert monotonitással járt együtt a feladat. Ki kell még emelnünk Czakó Judit többszörös Arany olló és Balázs Béla-díjas filmvágót, aki szintén nagyon sokat tett hozzá az élményhez.
A képek a Műanyag égbolt Weboldaláról származnak.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok, biztosan találkozhattok még magyar animációval a diósdi PinceMoziban. Következő vetítésünk 2024.03.24. vasárnap 16 óra.