Denevér-nap a KözösNevező hétvégi kiadása

Olvasási idő: 5 perc

Régi vágyunk teljesült tegnap azzal, hogy közösen denevérodúkat készítettünk. 🦇
Még az egyik első „Milyen közös programokat csináljunk?” listánkon szerepelt.

Januárban hozta a bejegyzést Tinn Józsi, hogy a Bakonyban odútelepeket készítettek a denevérkutatók. Felvettük velük a kapcsolatot és néhány beszélgetés után, ti is megszavaztátok az időpontot.

Mészi, azaz Mészáros József érkezett szombaton Diósdra, a Bakonyi Denevérkutató Alapítványtól, hogy közelebb hozza hozzánk a denevéreket. A pince majdnem megtelt 10 órára, amikor az előadás kezdődött, de fél 11-re elfogytak az ülőhelyek is! Sajnos, a Krisztina által sütött házikenyérből készült zsíros „deszkák” száma is rohamosan csökkent.

Hiedelmek és babonák

Nagyon sok új információt tudtunk meg a denevérekről. Mészi pontról pontra cáfolta a babonákat és hiedelmeket.

  • A denevérek nem szívnak vért! Repülő vagy avarszinten élő rovart fogyasztanak.
  • A denevérek nem madarak és nem is egerek, és szalonnát sem esznek.
  • A denevérek nem gabalyodnak a hajunkba.

Az éjszaka repülő emlősei

A denevéreknek 2 fő csoportja van. A nagy denevérek 1 család és 175 faja, míg a kis denevéreknek 17 család közel 800 faja ismert. Európában a kis denevérek vannak jelen.
Melegvérű emlősök, mégis nyáron míg alszanak 15 fokkal is alacsonyabb lehet, mint az éjszakai vadászat során amikor 40-42 fok a testhőmérsékletük. A hibernáció során ez 8 fok, hidegtűrő fajok esetén 4-5 fok lehet. légzésük is lelassul percenként 1 – 1,5 légvételre.
Szárnyaik tulajdonképp csak a megnyúlt bőr hát és hastájékon. Kis méretük és gyors anyagcseréjük ellenére hosszú élettartammal büszkélkedhetnek. A kistestű fajok 5-8 év, a nagytestűek 18-23 évet is élhetnek.

Családtervezésből jeles

Tudtátok, hogy Magyarországon szinte az összes létező kolóniában egyszerre születnek a kicsi denevérek? Évente 1 alkalommal, 1 utód, nagyon ritka esetben 2.
Nagyon érdekes, hogy a nászbarlangnál történő párzás július-augusztusra esik, mégis a kis denevérek csak késő tavasszal, a hibernáció után születnek. A vemhesség 1,5 – 3 hónap fajtól függően.
Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a nász után a téli szálláshelyre vonulva a nőstény elraktározza a hímivarsejteket… és tavasszal megtermékenyíti a petesejtet, kezdetét veszi a vemhesség. Az ellés után a kicsinyek 4 tejfogukkal az emlőhöz csáklyázzák magukat és amíg súlyuk nem megterhelő az anyának ottmaradnak… De később a nőstények „denevér ovit” tartanak fenn, és a szülőkolóniában vigyázzák egymás kicsinyét. A szülőkolóniákban hím nem él.

Barkácsoljunk közösen

Mészi ment is denevéreket, így előfordult, míg nem kaptak saját hűtőt mentett barátai, hogy a család hűtőjében igencsak óvatosan kellett a tejfeles vödrök közt válogatni! Mert bizony, ott telelt egy-egy apróság! Mészi hozott magával odúkat, olyat is ami akár emeletes ház oldalába is építhető! Mi egyszerűbbeket készítettünk közösen, a denevérkutatók tervei alapján.

Tudnunk kell, hogy a denevérek szeretnek akár többen is együtt élni. Több odút helyezhetünk ki egymáshoz közel. Nem ritka, hogy 2-3 év szükséges ahhoz, hogy elfoglalják az odúkat.
Kihelyezni 3-4 méter magasságban érdemes öreg fára, vagy félárnyékos házfalra. A magasság azért is fontos, hogy a kirepülés nem legyen alacsonyan, mert nem a macskáknak szeretnénk terített asztalt.

Az odú alapanyagának és az előadás költségeit a Diósdiak Diósdért Egyesület biztosította.

A program az EU CERV – Közös értékeink program keretein belül valósult meg.