Amikor az idei évadról beszélgettünk Yvonne-nal, hogy mit szeretnénk idén elhozni Diósdra, akkor örömmel vette, hogy több animációs alkotásra is szemet vetettünk. A sorrend fordított volt az alkotók elfoglaltsága miatt, mint terveztük az ívet, de így is elég “ütős” volt. Elsőként februárban a Műanyag égboltot vetítettük – mely különleges technikával készült disztópikus alkotás volt.
Ehhez képest a Kojot, hagyományos 2D animáció. Mely a teremtéstől napjainkig kíséri végig az emberiség történetét indián szemszögből. Új nézőpontot kaphatunk, tovább láthatunk a nagy indián könyvnél! A Kojot négy lelke – számtalan díjat nyert. Fantasztikus alkotók készítették közel 8 éven át. A forgatókönyv írásban Áron társa, Bereményi Géza volt. Érdemes a film honlapját böngészni.
A fényképeket köszönjük Tinn Józsefnek!
Fogadjátok Skultéti Szilvi gondolatait a filmről és a beszélgetésről.
Kojot négy lelke – indián mese a saját emberségünkről
Gauder Áron filmje zsigeri küzdelem az emberségünk és a hübriszünk között, ahol a játszmában a Földünk is tétre kerül. Ha szerencsénk van, akkor a konok földromboló részünk elfogadja a békepipát, és a művészet által megbékél az alázatosabb, természetet éltető énünkkel. Áron az indián teremtésmítosz képi világán keresztül gondolkodtatott el bennünket, az egymás-, és a világ iránti felelősségünkről.
Aktuális és nem is mese
A film, napjaink bulldózereinek erejével indul, majd a teremtés finom, életigenlő energiáin keresztül egy csodálatos világot rajzol, majd szinte észrevétlenül tér vissza felgyorsult életünk érzéketlenségébe, amelyet csak az utolsó képkockák töltenek meg reménnyel.
Adj időt – a teremtésre
Az indiánok lassan teremtenek, mindent a maga idejében, és azt, amire éppen szükségük van. Ha földre, akkor sárból szigetet, ha vízre, akkor cseppekből kanyargó patakokat, ha társakra, akkor önmagukból formázzák a másik nemet. Mindezt egy Öreg teremtő végzi, de olyan leheletnyi finomsággal, hogy szinte kisiklik az agyagból a színes kígyó, vagy reptében válik az anyag szárnyaló madárrá. Az animációs kép művészi világa erősíti az indián mítosz csodáját, de az is lehet, hogy éppen fordítva történik.
A szunnyadó erő
A teremtett világ békés, harmonikus, de az Öreg teremtő fél, mert amire gondol, amiről álmodik, az megjelenik. Minden testet ölt, így a saját félelmei is. Kojottal, az emberi psziché legmélyebb ösztönvilágát hívja életre, a villámlással pedig a fékevesztett haragot. Ha megjelentek a világban, akkor kordában kellene tartani őket, de az Öreg fáradt, és kiengedi a gyeplőt a kezéből. Nem képes visszafordítani a folyamatokat, csak ellenpontozni tudja azt némelykor, így ő is emberivé válik. Kojot pedig teremtőképessé. A jó mellett megjelenik egy romboló erő, amelyet megpróbálhatunk elüldözni, de az csak még erősebben tér vissza. Olyan, mintha a saját rossz részünktől akarnánk megszabadulni, ahelyett, hogy integrálnánk azt. Ha bevennénk a körbe, jobban járnánk, mert nem tudna olyan erőt hívni, amellyel szemben már tehetetlenek vagyunk. Hiába hagyja el Kojotot mind a négy lelke, azok nem a prérifarkas csillagképébe transzformálódnak, hanem már belénk, emberekbe költöztek.
Harmónia – egyensúly
A felszínre tört erők közül a táplálékszerzéshez kötődő vadságot, még ha öléshez vezet is, a fajfenntartáshoz szükséges vágyat, még ha tüzes védekezésbe torkollik is, elfogadjuk. De ott van a cselszövés, az árulás és a harácsolás, amelyet meg kell állítani. Ha szükségtelenül nagyot akarunk szakítani a természet erőforrásaiból az visszaüt. A vetítésen mindannyian éreztük ennek a felelősségét. Nem tolták didaktikusan az arcunkba, de átszűrődött az indián dallamokon, a megrajzolt indák hullámzásán, és pontosan éreztük az első állatok megölésekor.
A filmet a Diósdiak a Diósdiakért Egyesület ’’hozta” nekünk, és illeszkedik a sorskérdéseket firtató vetítések sorába. A film után Gauder Áron rendezővel beszélgettünk. Áron elmondta, hogy a Cseh Tamás féle indián mesékből (A csillagokkal táncoló Kojot) indult ki, és mesélt arról is, hogy maga is egy indián, aki ezt az indiánságát, ha nem is a prérin, de több héten át megéli Magyarországon, és ebben is Cseh Tamás nyomdokain halad.
Kaptunk egy fantasztikus indián-filmet és láttunk egy élő indiánt!
Köszönjük DiDi!