avagy vendégünk, az a fiatalember akinek „nem sikerült elrontania Háy János darabját”.
Ne szaladjunk ennyire előre. Ez volt az egyik utolsó mondat a beszélgetés során, melyet nagy derültség követett a pincében. Vendégünk Kovács Gábor Attila volt, a beszélgetést László Panna moderálta.
Miért volt ez ma más vagy mégsem?
Októberben érkezett hozzánk egy levél, elcsodálkoztunk, de kíváncsivá, és büszkévé is tett bennünket. Más volt abban, hogy Gábor keresett bennünket, igazi megtiszteltetés! Más volta abban is, hogy a profi mozgó mozi helyett (őket ajándékba kapta az egyesületünk a 2023-as évre), a saját felszerelésünk debütált (nézzétek el az apró bakikat). Így kezdődött:
Kedves Diósdiak Diósdért Egyesület!
Egy együttműködéssel kapcsolatban kereslek benneteket. Kovács Gábor Attila vagyok, a Háy János színművéből készült A Herner Ferike faterja című film rendezője.
Olyan filmklubokat/klubmozikat keresünk, akik szívesen vetítenék a filmet. A film független produkcióként, kis költségvetésből készült a budapesti Pinceszínház kezdeményezésére, hogy így emlékezzenek meg Börcsök Enikőről, aki a színházi előadás rendezője volt.
Hányszor mondtuk, már, hogy „sosem gondoltuk volna, hogy…” Ez is egy olyan pillanat. A többi már történelem. Ma este Kovács Gábor Attila volt vendégünk. Két alkotását nézhettük meg együtt.
Beszéljünk a filmekről is
Mindig nehéz, elkezdeni, de akár folytatni is, hiszen a filmélmények nagyon szubjektívek. Szokás szerint a kisfilmmel kezdtünk. A TÜNET elgondolkoztat, megmosolyogtat, kicsit nyugtalanít, elsimít. Fantasztikus művészekkel, Börcsök Enikő, Gálffi László, Für Anikó, Rajhona Ádám. És a zene teljesen megfogott.
2014-ben készült film.
„Kati egy reggel arra ébred, hogy tükörképe eltűnt. Eddigi kényelmes, zárkózott élete a feje tetejére áll. Szokatlan helyzetével próbál megbirkózni, miközben egy rokonszenves férfi rejtélyes felbukkanása valamiért nem hagyja nyugodni.”
Ami összeköti a rendező és forgatókönyvíró személyén túl a két alkotást, az maga Börcsök Enikő.
A Herner Ferike faterja volt Enikő első rendezése a Ferencvárosi Pinceszínházban. Kortárs író Háy János istendrámája. Kovács Gábor Attila, pedig a művésznő emléke előtt tiszteleg az alkotással.
Valahol Magyarországon egy kis faluban három közmunkás évről-évre ugyanazt az árkot ássa, közben napról-napra ugyanarról beszélgetnek. A komikus és időnként fájdalmasan elgondolkoztató történet két idősík bemutatásán keresztül keres válaszokat az egyéntől az egész világig kiterjedő kérdésekre: Isten kezében vagyunk-e, vagy Isten bennünk van és ezáltal magunk alakíthatjuk a sorsunkat?
Nem árulok el titkot, hogy a választ nem kapjuk készen. Érdekesen keveredett a színházi előadás – a film egyik idősíkja, ami a visszaemlékezés – minimál stílusú díszlettel, és az árokpart ahol a 3 munkás ássa vagy nem azt az árkot. Kaszás Gergő játékától libabőrös vagyok most is. A film képi világán túl, meghatározó élményt adott a zene. Ahogyan a Tünet kapcsán is. Gábor elmesélte, hogy nem véletlen, hiszen a zeneszerző azonos: Hibsch Sándor.
Független film kulisszái mögé pillantva, ezt látjuk: a külső forgatási helyszín, Diósdhoz közeli – Törökbálint volt. Mindössze 7 nap állt rendelkezésre, és napi 10 hasznos percnyi anyagot forgattak. Ez nagyjátékfilmek esetében napi max. 3 perc. Mindössze 10 millió forintból. 2 kamerával. Szerelemből dolgozó alkotókkal. A rendezés, forgatókönyvírás mellett a filmet is Kovács Gábor Attila vágta.
László Panna sietett segítségünkre ma délután. Nem csoda, ha ismerősen cseng a PinceMozi járóknak Panna neve. Ő volt novemberi bemutatónk a FOMO női főszereplője. Ezúton is köszönjük a beszélgetés vezetését.
Kibővült törzsközönségünk egy nagyon vidámmá váló beszélgetés részese volt. Nagy kacagásokkal és elgondolkodtató kérdésekkel, válaszokkal. Tartsatok velünk legközelebb is.
A Herner Ferike díjai:
A máltai Your Way International Film Festival-on A Herner Ferike faterja című filmünk elnyerte a legjobb vágásért járó díjat, ami a film rendezőjének, Kovács Gábor Attilának a munkája.
Ezen kívül négy „honorable mention” elismerésben is részesült:
Legjobb főszereplő színész – Kaszás Gergő
Legjobb mellékszereplő színésznő – Juhász Réka
Legjobb debütáló rendező – Kovács Gábor Attila
Legjobb szcenográfia, ami pedig mint a látványterv része Lukács Mihály és Lukács Máté munkája.
